Nem Du Hong írónő az első, aki úgy döntött, hogy határozatlan időre “jegeli a halált”. Amerikában és Oroszországban körülbelül száz testet tárolnak egészen addig, amíg betegségükre vagy feltámasztásukra meg nem találja a megfelelő módszert az orvostudomány.

Du Hong halálával sem hazudtolta meg önmagát

A science fiction történeteket író hölgy science fiction-be illő módon távozott az élők sorából. A hasnyálmirigy rákban elhunyt írónő kezelése során találkozott a krionika fogalmával, és döntött úgy, hogy hibernáltatja magát. Legalábbis legfontosabb szervét, az agyát. Du Hong bízott abban, hogy 50 év múlva már eljut oda az orvostudomány, hogy képesek lesznek őt felébreszteni az örök álomból, és a 61 éves asszony egy új testben folytathatja félbehagyott életét.

duhong

Du Hong 61 évesen halt meg hasnyálmirigy rákban 2015. május 30-án

Legendák Dalíról és Disney-ről

Számos legenda kering hírességekről, akik a kínai írónőhöz hasonlóan várják, hogy megszólaljon a tudomány ébresztőórája. Érdekes belegondolni, hogy vajon hogy reagálna Salvador Dalí vagy Walt Disney, ha száz év után egy olyan világban ébrednének fel, ami már alig emlékeztet a sajátjukra, ahol a technika és az internet meghódította az otthonokat, és vajon hogyan reagálna a világ arra, ha a két múlt századi ikon lelépne a történelemkönyvek lapjairól. Sajnos úgy tűnik, hogy egy amerikai tinédzser sem fog Dalíval szelfizni a kedvenc kávéházában és Disney sem tér vissza stúdiójába, hiszen mindkettejük hibernálása kacsának bizonyult. Az 1965-ben tüdőrákban elhunyt Disney-t halála után elhamvasztották, a szürrealista művész pedig – aki egyébként valóban kacérkodott a hibernáció gondolatával – szintén az anyaföldet választotta a folyékony nitrogén helyett.

És ezt észlelted már?  Rejtélyes, alacsony frekvenciájú földrengéshullám söpört végig a Földön

De hogyan működik a hibernáció?

cryo2
Du Hong elképzelése a jövőről azonban cseppet sem olyan utópisztikus és megvalósíthatatlan, mint amilyennek elsőre hangzik. Robert Ettingernek köszönhetjük, hogy egyáltalán beszélhetünk a gyakorlatban alkalmazott hibernációról. Az egykori fizikatanár azután kezdett foglalkozni a tudománnyal, hogy a háborúban megsérült lábát csontbeültetéssel gyógyították meg. 1976-ban alapította meg a Krionika Intézetet. Az eljárás során az Intézetben mínusz 196 fokos folyékony nitrogénbe helyezik a hivatalosan halottnak nyilvánított testet – ez fontos, hiszen az élő ember hibernálását a törvény bünteti –, ezen a hőmérsékleten ugyanis képtelen lebomlani az emberi szövet.

Ezt a módszert már most sikeresen használják az orvostudományban, így tárolják például a lefagyasztott petesejtek, hímivarsejteket, sőt zigótákat is, de alkalmazza a fagyasztást a sebészet is, valamint szervtranszplantáció esetén szintén fagyasztva szállítják az átültetésre váró szerveket.

És ezt észlelted már?  Videóra vették: Az 1982-ből érkezett időutazó találkozott a jelenkori énjével

A krionika nem olcsó dolog

13427739_2

Egy egész test lefagyasztása közel 87 millió forintnak megfelelő dollárba kerül, ennek ellenére több mint ezren vannak várólistán, akik – ha eljön az idő -, örömmel fekszenek majd be a jégsírba. Du Hong a jelentősen olcsóbb megoldás mellett döntött, körülbelül 33 millió forintot költött a remény fenntartására, hogy egyszer még újra láthatja családját.

Bár mind az írónő, mind családtagjai tisztában voltak azzal, hogy a krionika egyelőre gyerekcipőben jár, és az, amire vágyik, jelenleg nem megvalósítható, pozitívan álltak a kérdéshez még akkor is, ha az asszony agyának lefagyasztásához el kellett adniuk a családi házat. Du Hong veje a Daily című folyóiratnak úgy nyilatkozott, hogy anyósa úgy gondolta, habár egyelőre fogalmunk sincs arról, milyen áttörésekhez jut el a krionika tudománya az elkövetkezendő ötven évben, ő egyáltalán nem bánja, ha szerveit tudományos kísérletek alá vetik. Du Hong lánya szintén hisz a viszontlátásban, a Facebook-on így búcsúzott édesanyjától: “Találkozunk a jövőben, anya.”

És ezt észlelted már?  Egy 2030-ban járt időutazó nyilvánosságra hozta, mi vár ránk idén...