Furcsa, zölden csillogó kövek kerültek elő 35 éve a tajgában. Akkor azt hitték, hogy üvegdarabok, és akváriumi dekorációként használták őket. Aztán tulajdonosa a hírek alapján arra gondolt, hogy smaragdok lehetnek, a vizsgálatokon viszont valami teljesen váratlan dolog derült ki róluk.

Az orosz Lidiya Korshunova boldogult férje, aki történész és geológus volt, még 35 évvel ezelőtt bukkant egy tajgai gyalogtúra közben a szépen csillogó, zöldes színű, üvegszerű kődarabokra a Metlyakovka folyó és a Kan folyó találkozásánál egy domboldalon.

tumuzka.jpg

Mivel a lelőhely közelében volt egy régi bánya, azt hitte, hogy valami mesterséges üvegszerűségről lehet szó, és barátai is megerősítették ebbéli hitében. Annyira megtetszettek neki a furcsa kövek, hogy hazavitte, és a családi akváriumba tette őket, dekorációnak.

Évekkel később, miután férje már meghalt, Lidiya olvasott egy cikket, amely arról szólt, hogy azon a környéken, ahol a férje a köveket felfedezte, smaragdot találtak. Egyből eszébe jutottak az akváriumban pihenő, szépen csillogó kövek.

Kiderült, hogy a terület, ahol a férjem megtalálta a köveket, gazdag smaragdban. Azt hittem, hogy a mi köveink is smaragdok!

“Arra gondoltam, ha valóban drágakövek az akváriumban heverő zöld üvegdarabok, akkor hatalmas lehet az értékük” – mondta az özvegy.

Az egyiket elvitte egy moszkvai szakemberhez, hogy vizsgálja meg. Az eredmények mindenkit megleptek: kiderült ugyanis, hogy nem smaragdról van szó, de nem is üvegről. De még meglepőbb volt, hogy a szakemberek nem tudták beazonosítani, hogy miféle anyagból lehetnek a zöld kövek.

És ezt észlelted már?  Térkapu nyílt egy forgalmas nepáli utca közepén

information_items_4234.jpg

Az elemzés végül kimutatta, hogy a furcsa anyag 7,5-szer több nikkelt, 6-szot több rezet, 3-szor több kobaltot, 3-szor több titánt, és 40-szer több krómot tartalmazott, mint a hagyományos üveg. Így semmiféleképpen nem lehet mesterséges. Viszont hasonló üveges anyagot már találtak néhányszor, főleg meteorbecsapódások helyszínén, ahol az olvadt törmelék nagy területen szóródott szét a környéken.

Evgeny Dmitriev a neves orosz tudós szerint – aki korábbi vezető szakember volt az orosz űrügynökségnél – ezek a kövek az 1908 június 30-án, a szibériai Tunguszka felett felrobbant meteor megolvadt, majd megszilárdult darabjai lehetnek, amelyek hatalmas területen szóródtak szét a tajgában. 

inside_tunguska.jpg

A tunguszkai esemény 1908. június 30–án reggel, helyi idő szerint 7 óra 13-kor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyó között a légkörbe lépett, tűzgömbbé vált, majd még a légkörben, 6-8 kilométer magasságban felrobbant égitest volt. A robbanás helyszínén legelő állatokat hamuvá égette, 30 kilométeres körzetben minden fát (kb 80 millió darabot) gyökerestül kitépett, és a 65 kilométerre lévő Vanavara település házainak ajtajait, ablakait betörte. Vanavara település közelében 80 km sugarú körben letarolta a tajgát, a helyszíntől 500 kilométerrel távolabb közlekedő transzszibériai vasútvonal utazóközönsége is szokatlanul világos fénycsóvára lett figyelmes, ugyanakkor erős rengést is érzékelt. A robbanás energiáját 10-20 megatonna TNT robbanási energiájával egyenértékűre becsülik. (Wikipédia)

inside_map_gv.jpg-1

A hely, ahol a köveket megtalálták, 670 km-re volt az epicentrumtól. Sajnos az orosz nő nem lett dúsgazdag milliárdos, a köveket egy múzeumnak adományozta, ahol most vitrinben őrzik őket.

És ezt észlelted már?  Véletlen? Megsemmisült a ExoMars leszállóegysége landolás közben!

Forrás: The Sberian Times