Örömünnep az űrkutatási szakembereknek, de az ufókra és földönkívüli életre vadászó amatőr kutatók is dörzsölik már a kezüket.

Mostantól már nem csak a NASA birtokolja a vörös bolygót. Az ExoMars az első európai űrjármű, ami landolt a Marson. Így remélhetőleg hamarosan az Europai Űrügynökség (ESA) fotóin is kutakodhatunk a feltételezett marsi élet nyomai után. Talán végre olyan objektumok is vizsgálat alá kerülnek majd, amikre a NASA eddig nem fordított különösebb figyelmet.

A Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett űrmodul vasárnap vált le szállítóeszközéről, a Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondáról. A csaknem 600 kilogrammos egység hőpajzsot, ejtőernyőt és rakétákat használva fékezett le a bolygó felszínéhez közeledve, miután 21 ezer kilométeres óránkénti sebességgel 2016 október 18-án, szerdán belépett a Mars légkörébe.

És ezt észlelted már?  Pár napja súrolta a Földet egy kisbolygó, és még csak észre sem vettük, hogy jön...

A Schiaparellit és a hordozót március 14-én indították el a kazahsztáni Bajkonurból.

Az ExoMars Roverének főbb kutatási céljai között szerepel:

  • a lehetséges (múltbeli vagy jelenlegi) marsi élet nyomainak kutatása,
  • a közvetlenül a talajfelszín alatt található víz és egyéb geokémiai elemek eloszlásának vizsgálata,
  • a felszíni közegben rejlő kockázatok feltárása, egy esetleges emberes Mars-misszió szempontjából,
  • a talaj vizsgálata a Mars evolúciójának és lakhatóságának jobb megértése céljából,
  • a Marsról visszatérő űrrepülés feltételeinek gyakorlati vizsgálata.
ESA Exomars robot

Az ESA ExoMars robotja

A technológiai kutatási célok a következők:

  • nagy mennyiségű hasznos teher Marsra szállítása,
  • napenergia hasznosítása a Marson,
  • két méteres mélységből mintákat gyűjteni a felszín alól fúró segítségével,
  • a marsautók kutató kapacitásainak fejlesztése.

A fél világ várja izgatottan, hogy végre működésbe lépjen az új marsjáró, és bekapcsolja kameráit…