Nemrég kiderült, hogy a NASA már több, mint 40 évvel ezelőtt bonyolult szerves anyagokat talált a Marson, ami akár a fejlettebb élet nyoma lehet. Az új bizonyítékok szerint az űrügynökség azonban véletlenül elégette a mintát.

A komplex szerves vegyületek a Földön kívüli élet legközelebbi bizonyítékai. A múlt hónapban, a NASA megerősítette ennek az “ősi ökológiai” anyagnak a jelenlétét a Marson. A Curiosity által tett felfedezés a szakértők szerint azt bizonyítja, hogy előfordulhatnak bizonyos létformák a bolygón. Kiderült, hogy ez a felfedezés 40 évvel ezelőtt már megtörtént, csakhogy valami közbejött…

A Viking leszállóegység első fotója…




A NASA 1976-ban a Viking-küldetés részeként indított egy ikerszondát a Vörös Bolygóra. A feladatuk nem csak a bolygó komplex megfigyelése volt, hanem az élet nyomainak keresése is volt. A kísérletek kiindulási pontja az a feltételezés volt, hogy marsi élet is csak vizet tartalmazó talajban lehet. A kísérletek végül pozitív és negatív eredményeket is hoztak. Ezért azokat nem tartották megbízhatónak.

A Viking leszállóegysége…

Most kiderült, hogy miért is volt furcsa az eredmény: A Phoenix lander 2008-ban perklorátot talált – egyfajta sót, amelyet tűzijátékok készítésére használnak – a Marson. Ez a robbanásveszélyes vegyi anyag lehet az oka annak, hogy a Vikingek nem tudták azonosítani a mintákat. Miután a talajmintavevő felvett egy mintát, a kromatográf-tömegspektrométert (GCMS) használták fel a talaj felhevítésére, hogy a létrejövő gázokból azonosíthassák a szerves anyagokat. Ha volt valamennyi perklorát a talajban, amiből a mintát vették, az éppen elég lehetett ahhoz, hogy bármilyen szerves nyomot megsemmisítsen a hevítés hatására. Magyarán a Vikingek ténylegesen megtalálták, majd felgyújtották a bizonyítékokat. 

És ezt észlelted már?  Azonosítatlan repülő tárgy kapcsolt fénysebességre Új-Zéland felett




Vajon hol tartana ma a Mars-kutatás, ha annakidején kiderül, hogy van nyoma életnek a bolygón?

Így képzelték a marsi életet a 70-es években…

Évmilliárdokkal ezelőtt a Mars nem is különbözött sokban a Földünktől. Szakértők szerint valószínűsíthető, hogy a vörös bolygó északi félgömbjének kétharmadát egykor víz borította, ami bizonyos helyeken több mint 1,5 kilométer mély lehetett, és élet is lehetett a bolygón. Mára azonban jórészt por és sziklák borítják.

Egyes elméletek szerint azonban a bolygó mélyebb rétegeiben lévő nagy mennyiségű víz megmenthetett néhány ősi életformát, amelyek alkalmazkodtak a földalatti életmódhoz… Mivel az elemzések a talajban perklorátot találtak, amelynek jelenléte fagyáspontcsökkenést eredményez, a víz nem dermed meg a bolygó alacsony hőmérsékletén sem, hanem folyékony, telített sós oldatként van jelen, és folyamatosan leszivárog a mélybe, így még utánpótlásuk is van.