A Földközi-tenger legnagyobb hullámsírjára bukkanhattak Görögországban, az Égei-tenger keleti medencéjében fekvő Fúrni-szigetcsoportnál, ahol 2015 decembere óta legkevesebb 58 hajó maradványait találták meg az ókortól kezdve a XX. századig.

Bár az Égei- vagy a Földközi-tenger más térségeiben találhatók hajóroncsok csoportokban, ilyen nagy koncentrációban valószínűleg sehol másutt nem hevernek elsüllyedt hajók a tengerfenéken. Az ókortól a 20. századig minden korszakból előfordulnak maradványok, de a legtöbb roncs a görög, a római és a bizánci időkből való.




Egy görög és amerikai búvárokból álló csapat 2015 decemberében egy 13 napig tartó felmérés alkalmával 22 korábban tudományosan sohasem dokumentált ódon hajóroncsra bukkant a török partok közelében elterülő szigetcsoport körül, néhányuk több mint 2500 éves volt. A kutatócsoport 2016-ban három és fél hét alatt további 23 hajómaradványt azonosított. Azóta a korábbinál mélyebbre merülve további 13 roncsot találtak.

És ezt észlelted már?  Vlagyimir Putyin lehet az első államfő, aki elismeri az idegenek jelenlétét

„Nehéz szavakat találni arra, mennyire izgatottak vagyunk. Tudjuk, hogy olyasmire bukkantunk, ami átírhatja a történelemkönyveket” – mondta el a Reuters hírügynökségnek Peter Campbell, aki az amerikai székhelyű RPM Nautical Foundation alapítvány részéről a feltárási program társigazgatója.



A kutató szerint az évszázad egyik legjelentősebb régészeti felfedezéséről, a Földközi-tenger különböző pontjait az ókorban összekötő, újonnan azonosított hajózási csomópontról lehet szó.

A roncsok között az ókori világban használatos tárolóedények, amforák maradványai mellett a búvárok lámpákat, főzőedényeket és horgonyokat is felfedeztek, összesen több mint 300 régiséget hoztak a felszínre, de főleg amforákat, amelyek bepillantást engednek abba, miből is állt a Földközi-tengeren haladó hajók rakománya.