Egy több ezer éves babiloni agyagtábla tartalma most új megvilágításba helyezi Noé bárkájának történetét. A tudósok mostanáig próbálták értelmezni a különleges szöveget, amely meglepő részletességgel írja le egy hatalmas hajó építési tervét – és mindez furcsán hasonlít Noé bibliai bárkájának leírására. Az izgalmas felfedezés új kérdéseket vet fel az ősi világ történelme és mitológiája kapcsolatáról.
Egy most megfejtett babiloni agyagtábla részletekbe menően írja le egy óriási hajó építését, amely sokak szerint hasonlít a bibliai Noé bárkájához. Az ősi dokumentum az időszámításunk előtti Babilonból származik, és részletes utasításokat tartalmaz egy kör alakú bárka megépítéséhez.
A táblán szereplő szöveg szerint a hajó kerek, és a terv szerint az egész szerkezet óriási kötél- és nádszerkezetből állt. Ez a részletes leírás teljesen eltér attól, amit sokan Noé bárkájáról képzelnek, hiszen a Bibliában hosszúkás hajóként van leírva. A felfedezés rámutat arra, hogy az áradás-mítoszok már az ókori Mezopotámiában is léteztek, és hasonló történeteket őriztek meg az áradásról és egy megmentő hajóról, amely megvédte az életet.
Az Ararát hegységben talált rejtélyes és ősi, fából épült szerkezetet tartják Noé bárkájának.
Irving Finkel, a British Museum kurátora és az ókori írás szakértője, az egyik vezető kutató, aki részt vett a tábla elemzésében. Finkel elmondta, hogy a tábla nemcsak egy bárka építésére utal, hanem részletes leírást is ad az építés folyamatáról, beleértve a használt anyagokat és technikákat.
A tábla fordítása továbbá arról is árulkodik, hogy a hajó 220 láb átmérőjű lehetett, ami elképesztő méretet jelent az ókori hajóépítés szempontjából. Az ősi szövegben szereplő „főpapok” és „megmentők” gondoskodtak az építésről, amelynek célja a világ minden állatának és emberének megmentése volt az özönvíz elől.
Irving Finkel, a British Museum kurátora, akit a világ egyik legelismertebb asszírológusaként tartanak számon, a táblát elemző csapat egyik vezetője volt. Finkel szerint a tábla nemcsak egy különleges hajó tervrajzát rögzíti, hanem egy régi áradás-mítosz történetét is őrzi, amely az ókori Mezopotámiában volt elterjedt. A kutatók szerint a bárka építési terve és a bibliai történet közötti hasonlóság azt sugallja, hogy a Noé-féle özönvíz elbeszélése akár még régebbi, mezopotámiai eredetű hagyományokból is származhat.
Vélemény, hozzászólás?