Elsüllyesztett ősi város, kihalt vidámpark, luxus lakópark, amit sosem fejeztek be, és még sorolhatnánk a látványos és hátborzongató elhagyatott helyeket. Ilyeneket bárhol a világban találunk! Némelyiket elátkozottnak tartják, míg másokat egyszerűen csak elfelejtettek. Utazz velünk, képzeletben ezekre a helyekre…
Víz alatti ősi város egy kínai tóban
A kínai Zhejiang tartományban található Shi Cheng városát korábban Oroszlánváros néven ismerték. Elnevezését az Öt oroszlán-hegységről kapta, amelynek völgyében a települést még az első hosszabb ideig uralkodó császári dinasztia alapította 2200 évvel ezelőtt.
Amikor azonban 1959-ben a kínai kormány egy vízi erőmű és egy új gátrendszer építésébe kezdett, a területet elárasztotta a víz, az ősi kínai város maradványait pedig elnyelte a mesterségesen kialakított tó.
A város romjai ma az Ezer sziget tavaként is emlegetett Qiandao-tó mintegy 25-40 méteres mélységében fekszenek. A víz alatti városról hosszú időre elfeledkeztek. Csak a kétezres években fedezték fel újra, azóta azonban valódi búvárparadicsom lett.
Elhagyott gyémántváros Namíbiában
Namíbia déli részén, a kietlen sivatag belsejében helyezkedik el a világ egyik legérdekesebb szellemvárosa. Egy munkás 1908-ban gyémántot talált ezen az akkoriban még német gyarmatként nyilvántartott vidéken.
A német kormány rövid időn belül lezáratta a területet, majd német bányászok betelepítése után megkezdte a gyémánt kiaknázását. A homokból elképesztő gyorsasággal nőttek ki egymás után az elegáns, német stílusú házak.
Az 1920-as évekre már egy közel 1200 fős kisváros létezett itt. Kolmanskop története aztán amilyen váratlanul kezdődött, úgy is ért véget. Az I. világháborút követően a bányák kiürültek, a lakók pedig elköltöztek. Az épületek többségét le sem bontották. Mára hátborzongató látványt nyújt a kihalt kísértetváros, ahol a romba dőlő házak helyét lassan visszahódítja a sivatag.
Gulliver’s Kingdom vidámpark Japánban
A japán Gulliver-birodalom csupán négy évig, 1997-től 2000-ig üzemelt, aztán csődbe ment.
A látogatói érdeklődés hiányát a szerencsétlen helyszínválasztás számlájára írják: a vidámpark a félelmetes hírű Öngyilkosok erdeje (ahol évente több tucatnyian vetnek véget az életüknek) és Kamikuishiki kisváros között helyezkedett el.
Utóbbi település arról vált híressé, hogy a világvége-hívő szekta itt gyártotta a szaringázt a híres tokiói metrós merénylethez. A park fő attrakciója, az 50 méteres, fekvő Gulliver-szobor a regény híres jelenetéből azóta a graffitisek és az amatőr sziklamászók kedvelt célpontja.
UFO házak – San Zhi, Tajvan
Tajvan északi partvidékén San Zhi-ban épült, UFO-ra vagy óriás Smarties cukorkákra hasonlító épületeket eredetileg luxus nyaraló központnak tervezték. Bár klasszikus értelemben nem nevezhető elhagyatott helynek, mivel soha nem készült el.
Az 1970-es évek végén egy gumigyártó cég tervei alapján készültek el az első házak, ám a 80-as évek energiaválságában tönkremenő cég nem tudta befejezni az építkezést. A mai napig is számos történt kering arról, hogy pontosan mi lehet az oka annak, hogy az építkezést nem fejezték be.
A legnépszerűbb történet szerint néhány rejtélyes halálos baleset áll az ügy mögött. A helyiek úgy tartják, hogy a meghalt munkások szellemei azóta is kísértenek az üdülőközpontban és a nyugtalan lelkeket nem jó zaklatni.
Gigantikus kőfejtő kráter Szibériában
Mirny városa hajdanán meghatározó szovjet bányászváros volt, az ipari negyedében található a világ második legnagyobb külszíni kőfejtő krátere, több mint 1 km széles és 550 méter mély, ahol többek közt gyémántot termeltek ki, csakhogy közben magát a tájat végzetesen elcsúfították.
Most egy 2020-ig tartó beruházás keretében a meglehetősen ronda lépcsőzetes struktúrából egy élhető és modern kertvárost szeretnének létrehozni a földfelszín alatt, a mélyben a lépcsőkön kialakított farmok mellett teraszos lakóövezeteknek is jutna hely, a központba pedig erdőket telepítenének.
Willard Elmegyógyintézet – New York
A Willard Asylum 1867-ben épült a krónikus, mentális betegségekben szenvedő emberek számára. Az elmegyógyintézet lakói közül sokan meghaltak a kezelések alatt, így vált szállóigévé, hogy a Willard csak egy fadobozban hagyható el.
Az ápoltakat súlyosan elmebetegnek nyilvánították, így esélyük sem volt arra, hogy valaha visszakerüljenek a társadalomba. Sokakat közülük elhagyott a családja, így holttestüket mindenféle ceremónia nélkül, ott helyben, jelöletlen sírokba temették.
A helyet 1995-ben zárták be. A helyi legendák szerint a lakók közül senki nem hagyta el a Willardot még halálában sem, és őrült, nyugtalan szellemeik még mindig kísértenek a folyosókon, beleértve a túlzsúfolt bonctermeket is.
