Örömünnep az űrkutatási szakembereknek, de az ufókra és földönkívüli életre vadászó amatőr kutatók is dörzsölik már a kezüket.
Mostantól már nem csak a NASA birtokolja a vörös bolygót. Az ExoMars az első európai űrjármű, ami landolt a Marson. Így remélhetőleg hamarosan az Europai Űrügynökség (ESA) fotóin is kutakodhatunk a feltételezett marsi élet nyomai után. Talán végre olyan objektumok is vizsgálat alá kerülnek majd, amikre a NASA eddig nem fordított különösebb figyelmet.
A Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett űrmodul vasárnap vált le szállítóeszközéről, a Trace Gas Orbiter (TGO) űrszondáról. A csaknem 600 kilogrammos egység hőpajzsot, ejtőernyőt és rakétákat használva fékezett le a bolygó felszínéhez közeledve, miután 21 ezer kilométeres óránkénti sebességgel 2016 október 18-án, szerdán belépett a Mars légkörébe.
A Schiaparellit és a hordozót március 14-én indították el a kazahsztáni Bajkonurból.
Az ExoMars Roverének főbb kutatási céljai között szerepel:
- a lehetséges (múltbeli vagy jelenlegi) marsi élet nyomainak kutatása,
- a közvetlenül a talajfelszín alatt található víz és egyéb geokémiai elemek eloszlásának vizsgálata,
- a felszíni közegben rejlő kockázatok feltárása, egy esetleges emberes Mars-misszió szempontjából,
- a talaj vizsgálata a Mars evolúciójának és lakhatóságának jobb megértése céljából,
- a Marsról visszatérő űrrepülés feltételeinek gyakorlati vizsgálata.
Az ESA ExoMars robotja
A technológiai kutatási célok a következők:
- nagy mennyiségű hasznos teher Marsra szállítása,
- napenergia hasznosítása a Marson,
- két méteres mélységből mintákat gyűjteni a felszín alól fúró segítségével,
- a marsautók kutató kapacitásainak fejlesztése.
A fél világ várja izgatottan, hogy végre működésbe lépjen az új marsjáró, és bekapcsolja kameráit…
Vélemény, hozzászólás?