Elképesztő történetet adott elő egy volt NASA alkalmazott az Egyesült Államokban, Kanadában, Mexikóban és Guamban fogható Coast To Coast nevű rádió egyik adásában.
A rádió főleg paranormális és különös dolgokkal foglalkozik, napi szinten mintegy 3 millóan hallgatják. A betelefonáló, aki nem kívánta felfedni személyazonosságát, elmondta, hogy az 1970-es évek végén a NASA Viking programjában dolgozott. Állítása szerint korábban a NASA-nak volt egy szupertitkos küldetése a Marsra, amiről csak igen keveset tudni még manapság is. A nő feladata az volt, hogy több kollégájával együtt a Vikong űrszondáról érkező fotókat dolgoza fel. A képek szortírozása közben az egyiken megdöbbentő felfedezést tett.
„Két embert láttam a Marson űrruhában sétálni, akik a Viking leszállóegysége felé tartottak…”
Amikor beszámolt a látottakról a főnökeinek, először oda sem akartak figyelni rá, azt hitték megbolondult. Amikor aztán megmutatta a felvételt, kitört a pánik. Azonnal lecserélték a stábját, a képeket pedig sietve eltűntették… Ha mindez igaz, akkor a két űrhajósnak már korábban oda kellett érkeznie a vörös bolygóra, mint ahogy a 1976. június 20-án a Viking-1 szonda leszállt volna. Vagyis tényleg lehetett egy korábbi titkos Mars misszió… Hogy életben is maradjanak az űrhajósok, egy bázisra is szükségük volt, amit aligha egyik napról a másikra építettek fel. Egy ilyen projekthez bizony évek kellenek!
Hogy mennyi igaz a nő történetéből, nehéz megállapítani. Lehet, hogy csak egy feltűnési viszketegségben szenvedő öregasszony szórakozott a rádióval, de ahogy a NASA-t ismerjük, könnyen lehet, hogy van némi igazság a törénetben… Ráadásul nem is olyan régen fújta le a nagy hírveréssel reklámozott emberes Mars misszióját az űrhivatal, anyagi gondokra hivatkozva… Talán nem véletlenül!
Érdekes! Egykor a NASA a hold-missziókat is anyagi gondokra hivatkozva állította le, holott a soron következő Apollók már készen voltak. Azóta sem indították újra a programot, pedig anyagi forrásaik megvoltak, igaz, a Mars-kutatásra költötték, amely sokkal többe került, mint a Hold-expediciók. Most a Mars projekt is behúzza a féket! Hogy a Marson lehet már emberes bázis, nem kizárt. Ahogy a Holdon is elképzelhető. Csak nem publikus, nem a hétköznapi emberkék orrára kötendő. Az ok? Nem a NASA, nem az USA, nem az orosz, esetleg még csak nem is a kínai titkos kutatások által hozták létre. Netalántán a náci Németország még titkosabb kísérleteinek eredménye? Az amerikai és orosz űrkutatás, űrhajózás alapjait az egykori német tudósok közreműködésével tudták lerakni. És ma is egy helyben topognak. 70 év alatt az űrhajózásban használt rakétatechnika még mindig ott tart, ahol a német v2 volt a háború alatt. Vagy mégsem? Csak erről sem publikálnak semmit?
Az is érdekes, hogy (túl azon, hogy mit csináltak von Braunék 1969-ig amerikában, ha egyszer a rakéta már kész volt) több ezer német tudóst vittek ki Németországból titkos projektekre, és mindegyik rakéta- meg atomtudós volt? Nem lehet, hogy már eredetileg is legalább tucatnyi terven dolgoztak? Hová lettek ezek? Négyről tudni csupán: rakéta, atom, „harang”, „csészealj”(bármi legyen is a második kettő). És a többi? (meg ez a második kettő)
Braunék kezdettől fogva olyan technológián dolgoztak, amit a németek által a háború előtt és alatt indított expedíciók,archeológusok által lefordított indiai, kínai eposzok említenek. Legalább egy expedíció saját szemével is láthatta a Himalája hegyei között, nagy barlangokban elrejtett és őrzött egykori furcsa szerkezeteket. Amelyeket az eposzok vimánáknak neveznek,és leírják azok működését, hajtóanyagát, képességeiket, felépítésüket. A „higany”, ami hajtóanyagként szolgált, értelmezhetetlen volt, de néhány következtetésből valószínű, hogy sikerült megfejteniük. Az eposzokban említett fegyverekről szintén volt némi fogalmuk, a tudomány már ismerte az atomenergiát, a lézert is talán, így Braunék az adott technikai lehetőségeiken belül meglepően előrehaladott eszközöket voltak képesek alkotni. A háború után, amerikai tőkével, a tudományos fejlődés nyújtotta új ismeretekkel folytatták mindazt, ami ma számunkra eltitkolva, de valós tényként érzékelve, jelen van a titkos katonai bázisokon, esetleg kint a kozmoszban is. Az Acélsólyom, bár sci-fi film, nagyon sokat merített ezekből a „feltételezésekből”. Szinte semmi nem zárja ki, hogy a Hold, majd a Mars konkrét célpont volt már kezdettől fogva. Egyébként az orosz és amerikai német tudósok ugyanabból a tudásbázisból dolgoztak. Mellékesen megjegyzendő, hogy von Braun nagy csodálója és követője volt Ciolkovszkijnak, a rakétatechnika alapjait tőle leste el.