A világ eddig ismert legrégebbi sajtját találták meg régészek a Takla-Makán sivatagban eltemetett 3600 éves kínai múmián.
Még az 1930-as években a Takla-Makán homoksivatag Közép-Ázsiában, a Tarim-medencében bukkantak rá arra a rendkívül jó állapotban lévő emberi múmiára, amelyeket a medence után tarimi múmiáknak neveznek.
A németországi Max Planck Intézet Molekuláris Biológiai részlegének kémikusa, Andrej Sevcsenko vezette kutatók a „Hsziaoho-i Szépség”-nek nevezett, megközelítőleg 3600 éves múmia nyakán és mellkasán található, ismeretlen eredetű sárgás lerakódást vizsgálták meg.
Mint az a fehérje és zsír elemzéséből kiderült, a kérdéses anyag bizonyíthatóan egy sajtféle.
Az elemzés kimutatta, hogy az ősi sajtot tejből, illetve baktériumok és élesztőgomba keverékéből készítették. Ezt az erjesztési formát még ma is használják, például a kefir, illetve a kefirsajt esetében. Ma azonban a legtöbb sajt tejoltóval készül, amely egy állati eredetű enzim, feladata a tej szétválasztása fehérjére és savóra.
(Képünk csak illusztráció)
Az ősi kínaiak által alkalmazott módszer előnye, hogy nem kellett hozzá állatot leölni, ráadásul a kefir és a kefirsajt alacsony laktóz tartalmú, amit még a laktótérzékeny ázsiaiak is meg tudtak emészteni.
Egyelőre nem tudni, miért temettek sajtot a halottal. Talán a túlvilági utazás része volt, a múmiát ugyanis alaposan felkészítették a másvilágra: nemezkalapot kapott, szoknyát húztak rá és bőrcsizmát viselt, köpenyére pedig három, csikófarkkal megtömött erszényt helyeztek. A kínai felfedezés egyedülálló, ugyanis a tarimi múmián talált sajt a legkorábbi sajtmaradvány, amely megőrződött és amit sikerült azonosítani.
