Hegyikristályból faragott, legalább 4000 éves baltára bukkantak az ausztriai Tirol tartományban. Az innsbrucki kutatók szerint ritkaságról és feltehetőleg világszinten is egyedülálló leletről van szó.
Az innsbrucki egyetem már több éve végez ásatási és kutatási munkálatokat Pfitscherjoch területén. Az eddig feltárt legkorábbi leletegyüttes a középső kőkorszakból, vagyis a 8. és a 6. évezred közötti időkből származó vadásztáborhely volt, ahol nemcsak tűzgyújtóhelyeket, hanem hegyikristályból és tűzkőből készült eszközöket találtak.
A baltát a Ziller-völgyi Alpokban, a Pfitscherjoch hágónál, 2900 méteres tengerszint feletti magasságban találták meg a régészek.
A különös fegyvert az újkőkor végén, a bronzkor elején készülhetett, ebből az időszakból egyáltalán nem maradt fenn hegyikristályból készült, nagyobb méretű lelet.
Ez azért érdekes, mert a hegyikristály lelőhelyek közül az egyik legfőbbek az Alpokban vannak. Az Alpokban századok óta apáról fiúra szálló mesterség a kristály-keresés. A tavaszi olvadás után indulnak meg a kristálykeresők, bejárják a gazdagabb előfordulásaikról ismert nagyobb, valamint az eldugottabb völgyeket, átkutatják a gleccserek hordalékát, a patakmedreket, vizsgálják a kőzetben húzódó kvarcereket, kopogtatván körülöttük a sziklafalat, mikor is a hegyikristályokat rejtő kisebb-nagyobb üregek kongó hanggal árulják el magukat. Az üregek rendesen csak nagyobb ököl, fejnagyságúak, néha azonban rendkívüli méretűek. A kvarckristályok bélelte nagyobb üregeket kristálypincéknek nevezik.
A régészeti leletek tanúsága szerint Pfitscherjoch területén mintegy 9000 éve már megfordultak emberek. A későbbi időkből is számos lelet tanúskodik arról, hogy a környék az őskorban kedvelt átkelőhely volt az Alpokban.
A baltát most a Bregenzben található Vorarlbergi Múzeumban lehet megtekinteni, a Keleti-Alpok területének tízezer éves bányászatát bemutató tárlaton.
Forrás: ripost.hu
Vélemény, hozzászólás?