A földönkívüli élet keresése megköveteli, hogy újragondoljuk, mit is jelent az élet. Néhány exobolygó, különösen azok, amelyek hidegebb vörös törpecsillagok körül keringenek, lila növényeket is hordozhatnak, szemben a Földön található zöld növényzettel. A Cornell Egyetem új kutatása felfedezte, hogy egy különleges lila „fénylenyomat” jelezheti a földönkívüli élet jelenlétét más bolygókon.
A Földet gyakran „halványkék pöttyként” emlegetik a sok óceánja miatt, de a szárazföldek zöldben pompáznak. A növények klorofillt használnak a napfény energiájának megkötésére és fotoszintézissel állítják elő az élelmüket. Azonban más bolygókon, különösen vörös törpecsillagok körül, a növények egy teljesen más módszert is használhatnak, ami lilává változtathatja az egész bolygót.
A Cornell Egyetem tudósai azt elemezték, hogyan befolyásolhatják az idegen növények, amelyek infravörös sugárzást használnak fotoszintézishez, az idegen világok színeit. Ezek a baktériumok, mint például a fototróp anoxigén baktériumok és a fotoheterotróp baktériumok, egy jellegzetes „fénylenyomatot” bocsáthatnak ki, amit a közelgő megfigyelőállomások, például az Európai Déli Obszervatórium Rendkívül Nagy Távcsöve észlelhetnek.
A tanulmány eredményeit a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban publikálták.
„A lila baktériumok szélsőséges feltételek mellett is képesek túlélni, így az egyik legfőbb jelöltként tartják számon az élet különböző világokon való elterjedéséhez” – mondta Lígia Fonseca Coelho, a Cornell Egyetem PhD-hallgatója. „Már most is élnek bizonyos helyeken… képzeljük el, ha nem kellene versenyezniük a zöld növényekkel, algákkal és baktériumokkal: egy vörös nap kedvező feltételeket biztosíthatna számukra a fotoszintézishez.”
A lila baktériumok világának színét és kémiai jelét próbálta megérteni Coelho és kollégái. 20 lila kén- és nem kénbaktérium-mintát gyűjtöttek a világ különböző pontjairól, beleértve hidrotermális kürtőket és a Cornell közelében lévő tavakat. Ezek a baktériumok alacsony energiájú vörös és infravörös fényt használnak egy fotoszintézisszerű folyamat során, és bár ma a lila baktériumok egy biológiai rést töltenek be, néhány tudós úgy véli, hogy az ősi Föld valószínűleg sokkal lilább volt, mint ma.
Egy 2022-es tanulmány a Marylandi Egyetemről azt vizsgálta, miért tükrözik a növények a zöld színt, amikor a Nap leginkább a kék-zöld spektrumban bocsát ki fényt. A tudósok azt állították, hogy egy retina nevű fényérzékeny molekula (ami a klorofill előtt jelent meg a Földön) zöld fényt nyelt el és vörös és ibolya fényt tükrözött vissza, ami az emberi szem számára lilának tűnt volna.
Amikor a klorofill kifejlődött a Földön – részben az oxigénszint növekedésének köszönhetően – a Nap zöld fényét már a retinahasználó növények nyelték el. Így a klorofill minden más elérhető fényt elnyelt. Bár a Nap kevesebb fényt bocsát ki ebben a spektrumban, a klorofill egy fejlettebb, hatékonyabb rendszer része volt a fotoszintézis előállítására, és a Föld zöld színe kezdett kialakulni.
Azonban az oxigénszegény exobolygókon, amelyek hideg, vörös törpecsillagok körül keringenek, a dolgok drasztikusan eltérőek lehetnek. Coelho különböző földszerű bolygók modelljeit fejlesztette ki különféle nedves és száraz környezetekben, és sok szimulált „fénylenyomat” lila színű volt.
„Ha a lila baktériumok egy jeges Föld, egy óceánvilág, egy hógolyó Föld vagy egy modern Föld felszínén virágoznak, amely egy hidegebb csillag körül kering, most már rendelkezünk az eszközökkel, hogy keresni tudjuk őket” – mondta Coelho egy sajtóközleményben.
Tehát, ha az idegenek végül elérik a Földet, ne számítsunk „kis zöld emberkékre”. Inkább lilák lesznek…
Vélemény, hozzászólás?