A Földközi-tenger legnagyobb hullámsírjára bukkanhattak Görögországban, az Égei-tenger keleti medencéjében fekvő Fúrni-szigetcsoportnál, ahol 2015 decembere óta legkevesebb 58 hajó maradványait találták meg az ókortól kezdve a XX. századig.
Bár az Égei- vagy a Földközi-tenger más térségeiben találhatók hajóroncsok csoportokban, ilyen nagy koncentrációban valószínűleg sehol másutt nem hevernek elsüllyedt hajók a tengerfenéken. Az ókortól a 20. századig minden korszakból előfordulnak maradványok, de a legtöbb roncs a görög, a római és a bizánci időkből való.
Egy görög és amerikai búvárokból álló csapat 2015 decemberében egy 13 napig tartó felmérés alkalmával 22 korábban tudományosan sohasem dokumentált ódon hajóroncsra bukkant a török partok közelében elterülő szigetcsoport körül, néhányuk több mint 2500 éves volt. A kutatócsoport 2016-ban három és fél hét alatt további 23 hajómaradványt azonosított. Azóta a korábbinál mélyebbre merülve további 13 roncsot találtak.
„Nehéz szavakat találni arra, mennyire izgatottak vagyunk. Tudjuk, hogy olyasmire bukkantunk, ami átírhatja a történelemkönyveket” – mondta el a Reuters hírügynökségnek Peter Campbell, aki az amerikai székhelyű RPM Nautical Foundation alapítvány részéről a feltárási program társigazgatója.
A kutató szerint az évszázad egyik legjelentősebb régészeti felfedezéséről, a Földközi-tenger különböző pontjait az ókorban összekötő, újonnan azonosított hajózási csomópontról lehet szó.
A roncsok között az ókori világban használatos tárolóedények, amforák maradványai mellett a búvárok lámpákat, főzőedényeket és horgonyokat is felfedeztek, összesen több mint 300 régiséget hoztak a felszínre, de főleg amforákat, amelyek bepillantást engednek abba, miből is állt a Földközi-tengeren haladó hajók rakománya.
Vélemény, hozzászólás?