Ha az északi fények a Földön túlvilági jelenségnek tűnhetnek, a Jupiteren valóban azok. Egy hatalmas napvihar érte el az óriásbolygót, és lélegzetelállító fénykavalkádot okozott a sarkvidéki területein.

Első ízben tanulmányozták a Jupiter röntgentartományú sarkifény-jelenségét akkor, amikor egy hatalmas napvihar éri el a bolygót. A felvételek a NASA Juno küldetésének részeként készültek a Jupiterről, amelynek tömege legnagyobbrészt hidrogénből, mintegy a negyede pedig héliumból áll, sziklás magját pedig nehezebb elemek alkotják…

kaprazatos-legkori-jelenseg-az-oriasbolygon.jpg

A gázbolygón a sarki fény százszor erősebb, mint a Földön.

„A napszél és a Jupiter magnetoszférája között állandó befolyásolási viaskodás zajlik” – mondta William Dunn (University College London Mullard Space Science Laboratory), az új tanulmány vezetője.

„A sarki fény változásainak tanulmányozásával egyre többet tudhatunk meg a Jupiter mágneses mezeje által kontrollált térről és arról, hogyan befolyásolja ezt a Nap” – nyilatkozta Dunn. Ennek a kapcsolatnak a megértése fontos a galaxisszerte szétszórt rengeteg mágneses objektum – exobolygók, barna törpék vagy neutroncsillagok – megismerése szempontjából.