Különös felfedezést tettek a Curiosity marsjáró egyik fotóján. Valami olyan tárgy került a robot kamerája elé, ami biztos, hogy nem természetes eredetű… De akkor mi?
Létezik egy csoportja az amatőr kutatóknak, aki nemes egyszerűséggel csak marsi régészeknek nevezik magukat. Szakterületük főként a Marsról a Földre érkező fotók tanulmányoza. A képeken főleg olyan nyomok után kutatnak, amelyek azt támasztják alá, hogy egykor létezett egy fejlett civilizáció a vörös bolygón. Az a feltevés, hogy volt-e valaha élet a Marson, szerintük egyértelmű, csakhogy több százezer, vagy milló évvel ezelőtt valamilyen okból kifolyólag vége szakadt a folyamatnak. A vörös por pedig szinte minden nyomot befedett azóta…
Hogy mi okozhatta a marslakók és a bolygó teljes biológiai megsemmisülését, arra nézve is számos elmélet létezik. Az első és legnépszerűbb az a teória, miszerint a Mars értelmes lényei nem tudták átlépni azt a korszakot, ahol megsemmisítették magukat egy pusztító nukleáris háborúban. A robbanások következztében aztán a bolygó amúgy sem túl vastag légköre is elszökött az űrbe… Más elképzelések szerint egy hatalmas aszteroida becsapódása tett pontot a fejlődésük végére. De akadnak olyan vélekedések is, miszerint nem pusztultak el, egyszerűen csak átköltöztek a Földre, és mi emberek a leszármazottaik vagyunk.
A marsi régészek egyik legújabb felfedezése a Curiosity marsjáró egyik fotóján látható, amely marsi idő szerint Sol 2312-én készült. A köves, kavicsos környezetben egy fémesnek tűnő tárgy hever, amelyen egy szabályos kör alakú nyílás látható. Mintha egy gépezet egy törött része lenne. Vajon mekkor az esélye annak, hogy egy közönséges marsi kődarabon szabályos kör alakú nyílás keletkezzen? Ráadásul ez a „kődarab” egy elhajlott fém alkatrészre emlékeztet…
Sokan azzal próbálják magyarázni az önjelölt kutatók egyre gyakoribb „felfedezéseit”, hogy csak beleképzelnek földi dolgokat az egyszerű kőformákba, mert azok hasonlítanak valamennyire… Előfordulhat. De az elmúlt években már olyan mennyiségű felfedezést tettek, amit nehéz lenne figyelmen kívül hagyni.
A szkeptikusok másik „fegyvere” az kérdés, hogy ha volt fejlett civilizáció a Marson, hol vannak hatalmas városaik maradványai? Miért csak por és kőtörmelék maradt utánuk?
Erre a legegyszerűbb magyarázat. Bármilyen civilizáció nyoma pár tízezer év alatt egyszerűen elenyészik, hacsak nincsen mélyen a föld alá temetve. Emlékezzünk csak például a mezopotámiai zikkurátra, amely alig 5 ezer éves. A huszadik századra már azt hitték róla, hogy csak egy domb a sivatagban, amíg föl nem tárták és rekonstruálták. De például százezer év alatt a legmasszívabb vasbeton szerkezet is szétporlik… az egyéb technikai vívmányokról már nem is beszélve.
Számos olyan „tárgyat” fedeztek már fel a marsi fotókon, ami valamilyen jól ismert földi tárgyra hasonlít…
Vajon felismernénk-e egy autót százezer év enyészet után? Vagy egy repülőgépet? Aligha. Legfeljebb talán a legellenállóbb alaktrészek, a melyek műanyagból, vagy speciális ötvözetből készültek, maradnának meg de azok is erősen elkopva, széttöredezve…
Így festett a mezopotámiai zikkurát 5000 év enyészet után…
Persze nem tudhatjuk a marsi civilizáció milyen komponenseket, vagy ötvözeteket használt például a gépeihez, vagy az épületeihez. Ezek közt lehet akár olyan is, ami százezer évnyi korróziót is képes átvészelni… A marsi régészek szerint ők ezeket fedezik fel a felvételeken.
Vajon mi rejtőzik még a marsi por alatt?
Lehet valamit ellenezni, vagy cáfolni, de ha több száz „úgynevezett” bizonyítékot tesznek elénk, akkor talán már érdemes elgondolkodni, hogy mégiscsak lehet ebben a marsi civilizációs dolgoban valami… valami nyugtalanító…
Sok ufókutató ilyenkor valahogy kifelejti, a Marsra évtizedek alatt számos szonda és műhold lett küldve, és kezdetben sok közülük érkezésük után elnémult, mert megsemmisült, lezuhant, becsapódott a Mars felszínébe, a csekély, bár létező légkörben ezer darabjaira hullott, szétszórva alkatrészeit a felszínen. Nem idegenek hagyták ott ezeket a furcsa tárgyakat, mi küldtük oda. Ugye, kedves Ufológusok?