Az emberek szerte a világon egyre gyakrabban számolnak be a hátborzongató, kísérteties, szinte apokaliptikus hangokról. A fültanúk szerint a megmagyarázhatatlan jelenség zümmögésként, máskor hangos zúgásként, fémcsikorgásként, esetleg trombita-szerű harsogásként hallható, valahonnan az égből. November elején már két helyszínről is érkeztek felvételek…
A vallásosabbak rögtön a végítélet harsonáit hallják bennük, míg az összeesküvés-elméletek kedvelői arra gyanakodnak, hogy valamilyen világméretű titkos dolog zajlik a légkörben, amelyet egyfajta holografikusan fölénk vetített égbolttal próbálnak leplezni…
De vajon ezek a hangok tényleg az égből jönnek?
A jelenséggel kapcsolatban Linda Molten Howe folytatott mélyreható vizsgálatot. Szerinte a rejtélyes hangok a Föld belsejében képződnek, és közük lehet az egyre gyakoribb földrengésekhez.
A napokban több észlelést is jelentettek a világ több pontjáról. 2017. november 2-án a kanadai Calgary-ban zendült fel a kakofónikus zaj, mintha egy gigantikus kürtből próbálna valaki hangot kicsikarni… és ez még aránylag dallamosnak is volt mondható. November 1-én pedig Indonéziában vették fel az idegborzoló csikorgást, nyikorgást, amitől szinte a saját szavukat sem hallották az emberek…
A jelenségre többféle magyarázat létezik, de eddig még egyiket sem tudták hitelt érdemlően bizonyítnai!
Jelekleg komoly harc folyik a pozitív fényerők és a negatív sötét erők között.A multidimenzionális térben mint belső földben,ennek a harcnak lehet hallan i eme szörnyű moraját.
Apokalipszis harsonái! Hát igen. Eléggé apokaliptikus a bolygónk felszíne. Hatalmas táblákként úsznak a kontinentális, töredezett lemezek a forró magma hőáramlatoktól „borzolt” felszínén, Egymással ütköznek, súrlódnak, egyik a másik lemez alá gyűrődik. Ez nem kicsi zörejjel jár, globálisan a felszín hangvezető képességétől függően bárhol hallhatóvá válik. Valamikor az ősföld széttöredezett a bolygóköpeny tágulása következtében, most viszont újra egymás felé hajtja őket az olvadt réteg áramlata. „Új eget és Földet teremtek nektek…” szól az írás. Egy hatalmas, szuper-vulkáni kitörésekkel tarkított időszakban az ég sötétté válik a sok vulkáni hamutól, a kontinentális lemezek összetorlódnak ismét egy nagy szárazföldé. Évezredek sötét időszaka után valóban egy új égbolt bukkan elő a szétoszló hamu után, és új föld lesz látható a nagy összeütközések következtében. A bolygó teljesen átalakul, új fajok jönnek létre, akik a megváltozott környezethez alkalmazkodtak, évszázezredek után az értelem is megjelenhet ismét, tán épp a még fellelhető (mai) civilizációnk romjain. Mi is találkozunk rég letűnt civilizációk maradványaira, emlékeire. Tán éppen egy hasonló folyamat (kontinentális szakadás) lezajlása történt egykor.
Közben még valami lehetőség eszembe jutott. 🙂 Ha a világunk egy szimulált rendszer, akkor egyfajta lombik-világban élünk. A saját időnk nyilván csak számunkra telik „normálisan”, de valójában gyorsított időben a velünk kísérletezők idejéhez képest. Vagyis, ha azok a tudóskák a saját idejükben beszélgetnek körülöttünk, számunkra hosszan elnyújtott hangokként jut el hozzánk. Vajon próbáltuk már felgyorsítani ezeket a hangokat a saját időnknek megfelelőre? Lehet, hogy megtörtént már, és olyan dolgok, információk jutottak a mi tudósaink birtokába, amiről, jobb, ha mélyen hallgatnak. Hiszen, ha számukra is szinte hihetetlen információkat tudtak meg, mennyivel inkább az lenne az egyszerű, hétköznapi ember számára. 😀
Ha nagyon-nagyon napi UFÓ fejű akarok lenni, akkor talán közük lehet a felhőkön felvett emberekhez, de ez nem racionális…
Amúgy valaki meg tudja adni a zenész telefonszámát, meghívnám a szülinapi bulimra… 😀