A NASA fotóarchívumában olyan képekre bukkant az egyik ufóvadász, amelyeket nem lehet szó nélkül hagyni.
A képet eredetileg 2006-ban küldte a Spirit marsjáró, de úgy tűnik eddig még senki sem vizsgálta meg tüzetesebben, különben azonnal törölték volna.
Fotó: NASA
Az köztudott, hogy a Marson eléggé viszontagságos az időjárás, ami nem kedvez túlzottan a földi technológiáknak. Persze így is évekig kihúzzák, de az állandó szél, a homokviharok és az éles kövek eléggé leamortizálják a NASA gépeit. Több marsjáró hallgatott már el azért, mert a rárakódott homok miatt nem tudott a napelemeivel energiát gyűjteni. Persze ha lenne valaki a közelben, aki néha helyreteszi a gépet, akkor tovább folytatódhat a NASA egyik „legsikeresebb” projektje, ami nem kevés embernek ad munkát.
A szóban forgó fotó egyik csücskén látható a rover egyik kis részlete, amelyen tisztán megfigyelhető, hogy valaki szerelési munkát végzett rajta. Valószínűleg nem konyított hozzá, vagy nem álltak rendelkezésre megfelelő anyagok, így az alkatrészeket rózsaszín habszivacs lapokkal tekerte körbe és gumiszalaggal kötötte át. (Korábban pedig csodálatos módon alaposan leporolta valaki a rover…)
De vajon hogyan lehet ilyen javítási munkát végezni a marsjárón, ha a legközelebbi ember több millió kilométerre van onnan? Vagy mégsem? Talán mégis igazak azok a titkos pletykák, miszerint már évtizedek óta emberi kolóniák bányásznak a Marson? Vagy ez a felvétel éppen azt bizonyítja, hogy a rover valójában nem is a Marson van, hanem a NASA északi sarkkörön üzemelő bázisáról küldi a kapuképeket?
Vajon mi az igazság?
A forrásfotót te is letöltheted a NASA adattárából: https://mars.nasa.gov/mer/gallery/press/spirit/20060306a.html
Scott C. Waring egyébként korábban rábukkant egy olyan képre is az adatbázisban, amelyen jól látható egy emberi alak árnyéka, amint a rovert szereli. Ezt azonban pár nappal később törölték. Persze az internet nem felejt és az ufóvadászok sem, így ez a kép mégis megvan.
Másrészt ha egyik feltételezés sem igaz, akkor viszon megdöbbentő, hogy ilyen barkácsolt űrszeközt küldenek fel több milliárd dollárért, és nem is csoda, ha tönkremennek…
Vélemény, hozzászólás?