A sok évnyi kutatómunka meghozta a gyümölcsét. A régészek végre valami kézzelfogható eredménnyel is elő tudnak állni a nagy piramis rejtélyével kapcsolatban… A napokban publikálták legújabb felfedezésüket a Nature tudományos folyóiratban.

A régészek már évtizedek óta kutatják a világ egyik legnagyobb rejtélyének számító gízai nagy piramist a legmodernebb eszközökkel. Emlékezzünk csak amikor kamerákkal felszerelt robot kutatóegységekkel hatoltak be a királynő terméből induló, szűk, szellőzőaknának gondolt nyílásokba. És arra a felfedezésre is sokan voltak kíváncsiak, amikor 2016-ban hőkamerákkal világították át a piramis egyes részeit, és a legalsó kősoroknál furcsa anomáliákat találtak. Sajnos további részletek nem derültek ki a felfedezés után…




A ScanPyramids projekt keretében a kutatócsoportok folytatták a piramis modern eszközökkel való feltérképezését 2017-ben is. Ezúttal egy úgynevezett müon radiográfia módszerrel vizsgálták a feltevések szerint 4500 éves épületet. Ez a technika a kozmikus sugárzás melléktermékeként létrejövő müonok alkalmazásán alapul. Az elektronoknál 200-szor nehezebb részecskék a röntgensugarakhoz hasonlóan hatolnak be az építménybe. Több száz méternyi kövön is képesek áthatolni, mielőtt elnyelődnek. Ezáltal lehetővé válik a piramis belső struktúrájának háromdimenziós feltérképezése.

És ezt észlelted már?  Mindenki szeme láttára teleportált egy autó a forgalmas úton

A kutatók is megdöbbentek, amikor a mérések elemzésekor rájöttek, hogy az ősi piramisban több, eddig ismeretlen üreg is található. Az egyik üreget közvetlenül a bejárat felett három méterrel fedezték fel. Talán egy eddig nem ismert felfelé vezető folyosó kezdeti szakasza, amit később befalaztak. A másik egy szintén ismeretlen, 30 méter hosszú terem, ami közvetlenül a nagy galéria felett található. Azt egyelőre még nem tudják, hogy volt-e valamilyen funkciója, vagy csak valamilyen statikailag fontosnak vélt építészeti fogásról van-e szó. A felfedezésről a kutatók a Nature tudományos folyóiratban publikáltak.

Persze felmerül annak a lehetősége is, hogy a piramis eddig ismert folyósói és termei csak elterelésként szolgáltak a sírrablók számára, és a valódi sírt, amiért a hatalmas kőgúla valójában épült, alaposan körbeépítették jókora kötömbökkel. Talán a mai napig egy hihetetlen gazdaságú fáraósír rejtőzik elfeledve az évezredes kőhalom mélyén.

És ezt észlelted már?  Hatezer éves piramisra bukkantak a régészek Kazahsztánban




Hogy ez igaz-e, aligha derül fény rá a közeljövőben, mert sosem fognak ismét csákánnyal, vagy dinamittal nekiesni a piramis építőköveinek, csak hogy megnézzék mi rejtőzik mögöttük… Talán ha várunk még pár évet és tovább fejlődnek az átvilágító technikák, nem lesz drasztikus módszerekre szükség…